Még mindig gyakran találkozunk azzal a (téves) állítással, hogy a zsíros bőrnek nincs szüksége krémre, és nem is alkalmas rá. A bőrápolási rutinok gyakran több szérumot tartalmaznak, használnak hámlasztókat és tonikokat, a bőrt rendszeresen tisztítják, a krém azonban hiányzik – ami hosszú távon problémákhoz vezet. A póruseltömődésre hajlamos bőrnek is szüksége van krémes ápolásra, fontos azonban tudni, hogyan válassza ki a megfelelőt. Az alábbiakban konkrét lépéseket mutatunk be az ideális arckrém kiválasztásához, amely minden igényét kielégíti a kombinált vagy zsíros bőrnek.

Határozza meg bőrtípusát, ha még nem tette meg

Először határozzuk meg a normál, kiegyensúlyozott vagy „normál” bőrt. Az ilyen bőr sem túl zsíros, sem túl száraz. Felismerhető sima textúrájáról, jelentősebb egyenetlenségek és tág pórusok hiányáról, egészséges ragyogásáról és egyenletes bőrtónusáról. A kiegyensúlyozott bőr nem reagál túlérzékenyen külső tényezőkre vagy időjárási viszonyokra. Ennek ellenére bizonyos körülmények között dehidratáció és száraz érzet előfordulhat.

A kombinált bőr több bőrtípus keveréke lehet, leggyakrabban a normál és a zsíros bőr kombinációja. A T-zóna (homlok, orr, áll) napközben zsírosabbá válik. Ebben a területben gyakran jelennek meg mitesszerek és pattanások.

A zsíros bőr lényegesen több faggyút termel. Erre a bőrtípusra jellemző, hogy már röviddel a tisztítás után is gyorsan kifényesedik. A tág pórusok gyakoriak, különösen az orr környékén, és a bőr valamivel érzékenyebb a hormonális változásokra. Ugyanakkor ez a bőrtípus ellenállóbb a ráncok megjelenésével szemben.

Határozza meg az ápolás célját

A krémek általában a bőr táplálására, hidratálásának helyreállítására és a külső hatások elleni védelemre szolgálnak. Egyes textúrák azonban sűrűbbek és gazdagabbak másoknál, és a krémek különböző hatóanyagokat is tartalmazhatnak. Míg a savak és retinoidok általában a szérumok részei, a hidratáló és nyugtató hatóanyagok inkább a krémekben találhatók. Mely összetevőket érdemes keresnie, és milyen esetben?

• Hialuronsav, ektoin, panthenol (B5-provitamin), allantoin és béta-glükán – hidratáló összetevők, amelyek zsíros érzet nélkül vonzzák és kötik meg a vizet a bőrben

• Niacinamid (B3-vitamin) – segít szabályozni a faggyútermelést, hidratál és nyugtat

• Zöld tea kivonat – természetes antioxidáns, amely csökkenti a gyulladást és szabályozza a faggyútermelést

• Fügekaktusz (prickly pear) kivonat – segít megelőzni a pattanások kialakulását

Válasszon könnyű textúrájú termékeket

Ha száraz érzetet tapasztal, előfordulhat, hogy a bőr dehidratált, azonban a bőrtípus mindig alapvető kritérium a krém kiválasztásánál. Ezért fontos olyan krémet használni, amely nem száraz bőrre készült, vagyis nem túl gazdag és nem túl okluzív. A kulcs a hidratáló rétegekben rejlik: tonikok, szérumok és könnyű állagú krémek, például fluidok vagy gél-krémek alkalmazásában.

Gyakran felmerül az összetevők vagy termékek komedogenitásának kérdése is. Egyetlen összetevő sem jellemezhető teljes mértékben komedogénnek vagy nem komedogénnek. Ennek a mítosznak a megértéséhez először a komedogenitás fogalmát kell meghatározni.

Figyeljen a komedogén potenciálra, de hallgasson saját bőrére

A komedogenitás annak a lehetősége, hogy egy kozmetikai összetevő vagy maga a termék komedók kialakulását okozza. Más szóval egy olyan potenciálról van szó, amely megvalósulhat, de nem feltétlenül. A komedók az akné kezdeti formái, amelyeket a pórusok eltömődése okoz. Egy termék komedogenitásának meghatározásához az összetevőinek komedogén potenciálját kell vizsgálni.

Egyes összetevők komedogenitásának meghatározására különböző teszteket végeztek. Ezek alapján jött létre az úgynevezett komedogenitási skála, amely 0-tól (nem komedogén) 5-ig (erősen komedogén) terjed, és számszerűen fejezi ki egy adott összetevő póruseltömítő, ezáltal bőrhibákat okozó potenciálját. Ez a skála azonban nem veszi figyelembe számos kulcsfontosságú tényezőt, például a potenciálisan komedogén összetevők százalékos arányát a termékben, annak formáját vagy feldolgozási módját, valamint az összes többi összetevőt és a formulát.

Ráadásul még nem alakult ki tudományos konszenzus arról, hogy például mely olaj felel meg egy adott bőrnek ebben az értelemben – különösen a rutinban használt egyéb termékekkel összefüggésben. Ezért érdemes óvatosan tesztelni, az újdonságokat fokozatosan bevezetni, és figyelni bőre reakcióit.

Az SPF-et tartalmazó krémek és fluidok a rutin fontos részét képezik

Köztudott, hogy az UV-sugárzás káros a bőrre. Kevésbé ismert azonban, hogy miért. Az UVB-sugarak okozzák az ismert barnulást és leégést, míg az UVA-sugarak hosszú távú, kezdetben láthatatlan károsodást okoznak, amely a bőr idő előtti öregedéséhez vezet. A bőrbetegségek kockázata mellett tehát fennáll annak veszélye is, hogy a ráncok korábban jelennek meg, mint ahogy az természetes lenne. Az UV-index az év folyamán változik, és nyáron a legmagasabb, azonban az UV-sugárzás egész évben jelen van. Ezért érdemes megtalálnia az ideális SPF-et, és rendszeresen használnia, kivéve azokat a napokat, amikor egész nap otthon tartózkodik vagy reggeltől estig zárt irodában van.

Igazítsa rutinját az évszakhoz

Az új évszak új ruhatárat jelent – vagyis rétegeket, rétegeket, rétegeket! A tonikok, hidratáló szérumok és a vékony rétegben felvitt krémek kombinált és zsíros bőr esetén jobb megoldást jelentenek, mint egy gazdag, túl okluzív krém, amely inkább száraz vagy érettebb bőrre alkalmas. A kulcs az új termékek fokozatos bevezetése – ha egyszerre csak egy új terméket használ, könnyebben nyomon követheti, hogyan reagál bőre az újdonságra. Érdemes kezdeti bőrpróbát (patch tesztet) is végezni. A tesztelés során vigye fel a krémet az alkarjára, és 48 órán át figyelje a reakciót, majd ismételje meg ugyanezt az állkapocs alsó részén.